2013. május 7., kedd

Segítség! Zugevő lettem...

Csak egy picit, csak egy harapást, jajj csak megkóstolom, épp, hogy beleettem, csak egy darabot...
Ismerős ugye?

Ezt hívom én zugevésnek.
Elhatározzuk, hogy akkor mi most lefogyunk, egészségesebbek leszünk, többet sportolunk, diétázunk de a mérleg nyelve mégsem mozdul. Csináljuk és magunkkal is elhitetjük, hogy szuperek vagyunk. Hiszen azok is vagyunk!! Csináljuk keményen és odafigyelünk és izzadunk DE! és sajnos ott van az a de. Sajnos beleharapunk este abba a csokiba, megesszük azt az egy darab süteményt, megvesszük az a péksütit vagy csak egy hamburgert naaa...az még nem árt. Sajnos sokan vagyunk ebben a tévhitben és sokáig el tudjuk húzni a "ez még nem árt" állapotot aztán csak pislogunk, hogy miért nem mozdul az a fránya mérleg, miért fittyen még mindig ki a husika.

Ezt a tényt mindenkinek magának kell bevallani, ki kell mondani hangosan, hogy igen én is zugevő lettem, eddig csak áltattam magam minden egyes cukorbombánál, hogy áá ez még belefér. Mert NEM FÉR BELE, még nem!
Először  el kell érni a kívánt célt - legyen az 10kg mínusz vagy csak 2 - és ha elértük csak akkor fér bele, mivel akkor már csak szinten tartás van, de addig nem.
A kívánóság kemény tud lenni, de le lehet győzni, elég 3 napig megállni, hogy nem eszel bele a csokiba és nem veszel csak egy pitét a mekibe mert az még belefér! Hidd el a szervezeted hozzá van szokva, hogy minden nap, délután kettőkor kapott egy kis cukrot, mert akkor végeztél suliba, de ha három napig lebírod gyűrni a belső késztetést akkor te nyertél és nem pocak. Onnantól kezdve már nem fogja kérni és meg fogod tudni állni.

Remélem segítettem nektek ezzel a bejegyzéssel és terelgettem a zugevőket a ráébredés ösvényére. Sajnos nem mondhatom ki helyettetek, hogy igenis le kell mondani még arról az egy darabkáról is, de ha már Te magad eljutsz idáig, hidd el a célod felénél jársz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése